A k�rd�sre neh�z egy�rtelm� feleletet adni. Ha nemet mondan�nk, akkor elsiklan�nk a t�nyek mellett, ha igen volna a v�laszunk - t�lozn�nk. A t�rgyilagos v�laszt az al�bbi p�ld�k �s a k�vetkez� fejezetek adj�k. 1949-ben a Natural History c�m� foly�irat szenz�ci�s h�rrel lepte meg olvas�it. A lap egy amerikai �gyv�d feles�g�nek �lm�nybesz�mol�j�t k�z�lte, aki Florid�n�l a csod�val hat�ros m�don menek�lt meg a v�zbe fullad�st�l. �me a t�rt�net: "Kiss� bor�s id� volt, amikor a strandt�l ki�sztam a ny�lt tengerre. Egyszer csak er�s v�z�rv�nybe ker�ltem, mellyel szemben teljesen tehetetlen voltam. A v�z sodra mag�val ragadott. A felsz�n egyre hull�mosabb� v�lt. �reztem, hogy er�m utols� tartal�kai is kimer�lnek. Nem sokkal ezut�n a t�j�koz�d�som is elvesztettem. Egyre t�bb vizet nyeltem, �s mind gyakrabban csaptak kereszt�l a hull�mok felettem. Al�lt �llapotomban a v�zb�l, magam al�l kisebb-nagyobb l�k�seket �reztem testemen. �jabb �s �jabb l�k�sek k�vett�k egym�st. An�lk�l, hogy �sznom vagy kap�l�znom kellett volna, a v�z felsz�n�n maradtam. S�t! Egyre ink�bb a part ir�ny�ba ker�ltem! Annyira kimer�lt voltam, hogy nem is tudtam elk�pzelni, mi t�rt�nik velem. V�g�l a teljesen se- k�ly v�zben tal�ltam magam. Nagy nehezen ott t�rtem magamhoz. M�lyeket l�legeztem, az arcomba l�g� hajam elsim�tottam, s k�r�ln�ztem, kerestem megment�m. Sem magam k�r�l, sem a parton nem l�ttam senkit. Ellenben, nem is olyan messze t�lem, egy delfin �szk�lt fel-al�. T�bb sz�z m�ternyire egy strandol� hadon�szott, integetett, majd fel�m indult. Amikor lihegve oda�rt hozz�m, elcsukl� hangon elmondta, hogy mi m�don menek�ltem meg a biztos hal�lt�l. �ll�t�saszerint a t�volb�l mindent l�tott, dr�mai pillanataim tan�ja volt. Szerinte �gy n�ztem ki, mint egy halott, akit a hull�mok k�ny�k-kedv�k szerint dob�lnak. Egyszer csak felt�nt az itt k�r�z� delfin, amely megk�zel�tett, majd lankadatlan szorgalommal kil�kd�s�tt ide a partra ... " Egy m�sik t�rt�net f�szerepl�je Yvonne Bliss stuarti (Florida) lakos.Vele a k�vetkez� t�rt�nt: 1966-ban a Bahama-szigetek t�szomsz�ds�g�ban haj�ztak gyorsj�rat� jachtjukkal. Este, �gy f�l 10 t�jban - az er�s hull�mz�s k�vetkezt�ben - Yvonne Bliss megcs�szott a fed�lzeten, �s ruh�st�i a tengerbe zuhant. Mindezt senki sem vette �szre, �s �gy a jacht tov�bb folytatta �tj�t. A szerencs�tlen�l j�rt no nem tehetett m�st, mint - miut�n ruh�it ledob�lta mag�r�l- �szni kezdett az er�sen hull�mz� tengerben. Nem sokkal ezut�n, alig n�h�ny m�terre t�le, a v�z felsz�n�n felt�nt egy hossz�k�s, s�t�t folt. El�sz�r azt hitte, hogy a kab�tja, de a s�t�t folt mozgott, m�ghozz� egyre k�zelebb. N�h�ny m�sodperc m�lva valami tompa l�k�st �rzett a derek�n. Megborzongott. Ez nem lehet m�s, mint egy itt porty�z� c�pa, gondolta hal�lf�lelm�ben. Ahogy csak ereje engedte, �szni, gyorsan �szni kezdett. Megpr�b�lta a lehetetlennek t�n�t: min�l t�volabb ker�lni a vesz�lyes ragadoz�t�l. De ez nem siker�lt, mert az �lland�an a nyom�ba �szott, �llhatatosan k�vette. M�r-m�r majdnem p�nikba esett, amikor a gyeng�n vil�g�t� csillagok f�ny�n�l felismerte, hogy nem c�pa, hanem egy delfin "�ld�zi". Mintha malomk� esett volna le sz�v�r�l - �gy �r�lt a t�ved�snek. A k�s�r k�zben nem t�g�tott, tov�bbra is Yvonne Bliss mellett maradt. Mindaddig, m�g a parthoz nem �rtek. Ott azt�n visszafordult. Bliss kisasszonyt ez a delfin egyetlenegy alkalommal sem seg�tette az �sz�sban, ellenben megv�dte a k�rny�ken t�megesen el�fordul� c�p�k �s nyilascsuk�k t�mad�s�t�l. 1964-ben a jap�n napilapok szinte kiv�tel n�lk�l besz�moltak arr�l, hogy mi m�don menek�lt meg a D�li nap hal�szb�rka szem�lyzet�nek egy r�sze a biztos hal�lt�l. A b�rka haj�t�r�st szenvedett, �s els�llyedt Noshim~ partjai el�tt. A 10 f�nyi szem�lyzetb�l hatan odavesztek, de n�gyen megmenek�ltek. Hogyan is t�rt�nt? A n�gy, mindenre elsz�nt hal�sz megk�s�relte a lehetetlennek t�n�t, �s a szemmel nem l�that� part ir�ny�ba �szott. M�r t�bb �ra is eltelt, de a hon �hajtott part nem t�nt fel el�tt�k. Erej�k fogyt�n volt. Szinte m�r rem�ny�ket vesztett�k, amikor k�t delfin t�nt fel mellett�k. A holtf�radt emberek �sszeszedt�k megmaradt erej�ket, az �llatok h�t�ra kapaszkodtak, �s er�sen megmarkolt�k a kiss� sikaml�s h�t�sz�t. �gy t�nt, hogy az �llatok nem veszik zokon az embereknek ilyen m�don nyilv�n�tott ragaszkod�s�t. A delfineknek k�zel 30-35 tengeri m�rf�ldet kellett megtenni, m�g el�rt�k a sek�ly parti vizet. Itt h�tuk kett�s terh�t - egyetlen mozdulattal-levetett�k, s mint akik j�l v�gezt�k dolgukat, vissza�sztak a ny�lt tenger ir�ny�ba. 1966-ban - a h�r�gyn�ks�gi jelent�sek szerint - a Fekete-tengeren egy bolg�r hal�szt mentett meg egy seg�t�k�sz delfin. A szerencs�tlen ember egy haj� fed�lzet�n megcs�szott, �s a tengerbe zuhant. Ennek'\:.. az embernek is egy delfin ny�jtott seg�ts�get oly m�don, hogy megengedte: egy k�t�l seg�ts�g�vel a test�hez er�s�tse mag�t. �gy nem s�llyedt el, s bev�rhatta a felkutat�s�ra k�ld�tt ment�cs�nakot. Persze nemcsak ilyen �letment�sekr�l van tudom�sunk. Vannak olyan adatok is, melyek szerint �gy t�nik, hogy a delfinek egyikem�sika ak�r t�rsunk is lehetne. �j-Z�land tengerpartj�n fekszik Opononi. Egy v�ratlan nap az addig ismeretlen kisv�ros �let�ben nagy v�ltoz�st hozott. A v�roska el�tt elter�l� Hokianga-�b�lben 1955 tavasz�n felt�nt a helybeli hal�szoknak egy j�l megtermett delfin. Az �llat �r�kon kereszt�l k�vette a hal�szb�rk�t. Az emberek az est lesz�llt�val b�cs�t intettek alkalmi bar�tjuknak, �s nyugov�ra t�rtek. M�snap, ahogy kifutottak a kik�t�b�l, az el�z� napi delfin megint ott-termett a b�rka mellett. A hal�szok �jabb "d�szk�s�rettel" haj�ztak a ny�lt tengeren. Az �rdekes esem�ny nap mint nap megism�tl�d�tt. A kedves t�rs nem riadt vissza a hal�szokt�l, a motor z�g�s�t�l, a v�zbe l�gatott s�pr�t�l. Mi t�bb, a titokzatos idegen r��szott a j�csk�n haszn�lt takar�t�eszk�zre, �s j�t�kosan cib�lni kezdte. Az emberek kezdt�k megszeretni a b�rk�hoz "szeg�d�tt" �llatot. M�g nevet is adtak neki, mivel Opononi v�roska mellett bukkantak r� - �gy "Op�"-ra keresztelt�k. 1955 �sz�n, ahogy megindult a strand szezon (�j-Z�land a d�li f�ltek�n fekszik, ahol akkor van ny�r, amikor n�lunk t�l), egyszeriben h�re ment a bar�ts�gos delfinnek. Az �js�gok rendre tud�s�tottak Op�r�l. Szinte megszokott� v�lt, hogy megjelent a strand el�tti �b�lben, majd felkereste a f�rd�z�ket. Ha nem is gyakran, de el�fordult, hogy elvegy�lt a f�rd�z�k k�z�tt. Teltek, m�ltak a hetek, �s Opo mind kezesebb� v�lt. Egy�ltal�n nem tiltakozott, ha megsimogatt�k, vagy ha a  gyerekek a h�t�ra kapaszkodtak, �s n�h�ny sz�z m�tert vitett�k magukat. Opo minden v�zi j�t�kban "benne volt". A kisv�ros egyszeriben olyan h�ress� v�lt, hogy az orsz�g szinte minden Sark�b�l el�z�nl�tt�k a k�v�ncsiskod�k. A helybeli sz�llodatulajdonosok r�gt�nz�tt kempingeket �p�tettek, hogy az �rkez�knek sz�ll�st biztos�tsanak. Az eml�kt�rgyk�sz�t�k l�zas munk�ba kezdtek, hogy apr� csecsebecs�kkel el�rassz�k az idegeneket. Mindez Opo jegy�ben t�rt�nt. Opononi egy csap�sra h�ress� v�lt. A v�rosk�ban bizotts�got alap�tottak, melynek egyetlen feladata Opo v�delme �s minden j�val val� ell�t�sa volt. Ezen nem is lehet csod�lkozni, hiszen Opo volt a v�ros h�rnev�nek megalapoz�ja. Opo szel�ds�ge el�m�totta az embereket. Jill Baker 13 �ves kisl�nynak el�g volt a v�zbe g�zolni, az okos �llat ezt r�gt�n �szrevette, �s hozz��szott. Jill ilyenkor terpesz�ll�sban helyezkedett el. Opo �tb�jt a l�ba k�z�tt, �s h�t�ra vette kedves utas�t. M�skor r�szt vett a vid�m v�zilabd�z�sokban, hanc�roz�sokban. Arra is volt p�lda, hogy a v�zbe dobott s�r�s�vegekkel b�mulatos m�don zsongl�rk�d�tt. Egy-egy j�l siker�lt mutatv�ny ut�n szinte elv�rta, hogy megdics�rj�k, megsimogass�k h�t�t. 1956. m�rcius 8-�n bek�vetkezett az, amit�l mindenki titkon f�lt. Opo elt�nt, t�bb� nem jelent meg a Hokianga-�b�lben. Senki sem tudta, mi lelte a v�roska �dv�sk�j�t. M�snap motorcs�nakok tucatjai futottak ki a ny�lt tengerre �s a k�rnyez� partszakaszra, hogy felkutass�k holl�t�t. A l�zas keres�s nem tartott sok�ig. Nem is olyan messze Opononit�l- mind�ssze n�h�ny kilom�ternyire - az emberek megtal�lt�k Op�t. Remekbe szabott, �ramvonalas teste �lettelen�l fek�dt az egyik ki�ll� sziklaszirten. Senki nem tudta megfejteni, hogy miben pusztult el. A szomor� h�r fut�t�zk�nt terjedt sz�t a v�rosk�ban. Opo tetem�t a v�rosba sz�lI�tott�k, �s �nnep�lyes keretek k�z�tt elhantolt�k. S�rja f�l� eml�km�vet emeltek, melyen k�be v�sett bet�k hirdetik Opo felejthetetlen l�ny�t. Ha nem is teljes m�rt�kben, de sok tekintetben Op�hoz hasonl�an viselkedett - a hatvanas �vek elej�n - egy, a sk�ciai partok el�tt felt�nt delfin. Ez is naphosszat egy�tt j�tszott a strandol�kkal, h�s�gesen k�vette a v�zis�el�ket, s id�nk�nt akrobatikus ugr�sokkal sz�rakoztatta n�z�it. Azt�n minden el�zm�ny n�lk�l ez az �llat is elt�nt. T�ved�s volna azt gondolni, hogy csak a k�zelm�ltban t�rt�ntek figyelemre m�lt� esem�nyek, kapcsolatteremt�sek emberek �s delfinek k�z�tt. A r�gm�ltba visszatekintve a g�r�g �s a r�mai id�kben egyar�nt tal�lunk delfinekkel kapcsolatos, szenz�ci�nak is beill� esem�nyeket. A r�mai Gaius Secundus Plinius (i. sz. 23-79) a Historia naturalis c�m� term�szettudom�nyos k�nyv�ben t�bb helyen is �r a delfinek bar�ts�gos viselked�s�r�l. T�bbek k�z�tt megeml�ti, hogy N�poly mellett ismert egy hal�szt, akinek a fi�t egy delfin hordta a h�t�n az iskol�ba. Az okos �llat nap mint nap megjelent a hal�szkunyh� el�tt, majd a kisfi� a h�t�n "�tlovagolt" a m�sik parton l�v� tanod�ba. Khaironeiai Plutarkhosz (i. sz. 46-126) �r�saiban elmondja, hogy Od�sszeusz fi�t - amikor az a tengerbe esett - egy odasiet� delfin kapta a h�t�ra, �s mentette meg a v�zbe fullad�st�I. Ha az id�ben m�g jobban elt�volodunk, akkor is tal�lunk a delfinekr�l h�rad�st. A g�r�g Aiszoposz (Aesopus) (i. e. 6. sz�zad) �r�saiban a delfinek t�bbsz�r is felt�nnek mint haj�t�r�ttek megment�i…  Az elmondottak val�dis�g�ban nincs okunk k�telkedni, hiszen saj�t tapasztalatunk is sok mindent al�t�maszt, amit m�sok �t�ltek ezekkel az �llatokkal kapcsolatban. B�rkiben felmer�lhet a k�rd�s: ha a delfinek egy r�sze oly bar�ts�gosn�h�ny emberrel, akkor vajon, hogy viselkednek egym�ssal szemben? Vajon l�teznek-e delfink�z�ss�gek, t�rsadalmak, ahol az egy�v� tartoz�s, az egym�son val� seg�t�s "polg�rjogot" nyert? Ezekre a k�rd�sekre a k�vetkez� fejezet v�laszol