(Delphinidae): A cetek rendj�be, a fogascetek alrendj�be tartoz� csal�d. A m�rs�kelt �s a forr� �g�vi tengerek lak�i, de �lhetnek a folyamtorkolatokban is. 1-2, n�ha k�zel 10 m hossz� �llatok. A v�zi �letm�dhoz val� alkalmazkod�s k�vetkezt�ben- a n�h�ny sz�j k�r�li tapogat�t�l eltekintve- szõrtelen test�k t�bbnyire torped� alak�, keresztmetszete majdnem kerek. A h�mek nagyobbak a nõst�nyekn�l. Fej�k t�bb�-kev�sb� vagy teljesen csõrszerûen megny�lt. 200-250 hegyes foguk van. Kopony�juk kiss� r�szar�nytalan. Egy, aszimmetrikusan a h�t fel� eltol�dott orrny�l�suk van. H�tuszonyuk sarl� alak�. Halakat �s egy�b tengeri �llatokat esznek. Farkcsap�sokkal mozognak, gyors mozg�s�ak, egyesek r�vid t�von a 37 km/h sebess�get is el�rik. Mag�nyosan, p�rban, kisebb csapatokban vagy nagy iskol�kban �lnek. T�bbnyire csoportokban vad�sznak. Egym�s k�z�tt a kapcsolatot ultrahangok kibocs�t�s�val tartj�k. �tlagosan 10-16 havi vemhess�g ut�n egy ut�djuk sz�letik �s a v�z alatt szopik. Rendk�v�l intelligens �s tanul�kony, j�t�kos �llatok. Ismert faj a kis termetû (1,2-2m) gyorsan �sz�j�t�kos delfin (Delphinus delphis). A palackorr� delfin ( Tursiops truncatus ) . A kardsz�rny� delfin (Orcinus orca vagy Grampus orca). Viszont delfineket nem csak a term�szetes k�rnyezet�kben l�thatunk. Tal�lkozhatunk vel�k az �gynevezett delfin�riumokban is.